20. Bejegyzés
Programjaink és a meglátogatott helyek Hua Hin-ben
Naninak, Jánosnak, Stefániának és Taminak ajánlva

A mai bejegyzésem a thaiföldi életünkkel kapcsolatos, ma nem osztok meg nagy okosságokat az életről. A különböző programok és helyek meglátogatása itt Hua Hin-ben.
Hua Hin-ről annyit kell tudni, hogy nem olyan, mint Bangkok vagy épp Phuket, ahol az ember úton-útfélen magyarokba botlik és ahol az élet a buliktól és masszázs szalonoktól „happy finish” szolgáltatásaitól hangos. Ahogy korábban említettem már, itt leginkább tehetős európai nyugdíjasok és jómódú Bangkok-i emberek élnek és nyaralnak. Elvétve vannak európai nyugdíjas házaspárok is, de az a ritkább. Ami viszont gyakori, az a 60 plusszos, egyedülálló fószer, szandálban, ingben, rövidgatyában izzadva a zsírdisznószerű teste súlya alatt, oldalán egy thai gyermeklánnyal kézen fogva andalognak Hua Hin nyüzsgő központjában. Hiába! Thaiföld mindenki számára szerelmet tartogat, nem számít a külső és a kor….🙂 Ezek a románcok általában úgy zajlanak, hogy kijön a férfi mondjuk Németországból 4-6 hónapra, kiválaszt egy számára szimpatikus hölgyet és itt tartózkodása alatt nagy szerelemben élnek, nyugodt és kiegyensúlyozott anyagi körülményeket teremtve az egyébként nehezebb sorsban részesülő lánynak és családjának, míg a férfi a szerelem érzésében úszik erre a időre. Mi is ebben a nyugodt, végtelenül boldog városban tengetjük napjaink. Hetente párszor kimegyünk a kuckónkból és igyekszünk minél több helyre eljutni és megismerni az itteni vallást, mentalitást, nyelvet, nevezetességeket, érdekességeket. Nem szeretem a tipikus turista helyeket, gondolom ezzel mások is így vannak. Azt hiszem mi vagyunk az egyetlen magyar család, aki nem csak átutazóban vagy látogatóban van itt. Hiába próbáltam találni mindenféle fórumon magyarokat, itt nincsenek.
Térjünk rá, hol voltunk eddig. Van egy „For Art’s Sake” nevezetű hely, háááát nehéz leírni pontosan a hely milyenségét és funkcióját. Egy óriási épület, több szintes, ahol a falakra és a padlóra thai művészek festettek. Amikor meglátod, csak egy össze-vissza pingálásnak tűnik, de ha egy bizonyos pontra állsz és onnan készíted a fényképet, akkor tökéletes három dimenziós élményt ad. Ebbe a 3D-s térbe kell Te magadnak is beállni valamilyen, a képhez illő pózban és a végeredmény egy vicces vagy meglepő kompozíció lesz. A hely üres volt, rajtunk kívül senki más nem volt. Az ottani dolgozók 3 fős csapata jött végig velünk és segített a helyes póz felvételében és hogy hova álljunk a fényképezővel, ha tökéletes eredményt szeretnénk. Ez így leírva nem olyan vicces, inkább megélni az, a képek többet mesélnek majd. 
A tengerpartokra való kiruccanás egy másik rendszeres programunk, ezek tőlünk 4-8 kilométerre vannak, így idő mire összeszedelőzködünk és odaérünk. Eddig 4 féle parton voltunk, távolságtól függően különböznek. Volt olyan rész, ahol csak mi voltunk hárman, volt sziklás, moszatos, medúzás és volt a tipikus turistás part. Hua Hin partjai fehér homokosak, meseszerűek, a víz testmeleg és sekély, a nap melegít, pont olyan érzés, mint amikor a képeslapokat nézegeted a ragyogó napsütéses tengerpartokról. Amikor kiérkezünk a partra Milán és Marci bevetődik a tengerbe, én nem tudom, hogy tudnak annyi ideig a sós vízben maradni. De tudom…kagylót gyűjtenek, hullámokon lovagolnak és ezt nagyon sokáig tudják csinálni. Ez idő alatt nekem csak annyi a dolgom, hogy feküdjek és napozzak. 
Voltunk egy tőlünk nem messze lévő kínai sírhelyen, ahol egy gigantikus méretű Budha , kis kápolna és még rengeteg szentély épület van. Ami érdekes volt, hogy volt ez olyan kis ház, ahol az elhunytak hamvai voltak vélhetőleg, de nem olyan urnákban, mint nálunk, hanem hosszúkás dobozokban. Olyan volt a látvány, mint ha egy füstölőket áruló boltban lennénk azzal a rengeteg kis dobozzal.
Szociális életünket táplálva, beregisztráltam magam több facebook-os Hua Hin-es csoportba. Tagjai itt élő turisták szerte a világból, akik hébe-hóba találkozókat hoznak össze. Mi is voltunk ilyen találkozókon, Malu-t is magunkkal rángattuk, neki is kell a társaság. Talán nem meglepő, hogy a találkozókon az átlagéletkor 60 év volt – és akkor már beleszámoltam Milán és Marci életkorát, ami nagyban lenyomja ezt a mutatót a 65-ös átlagról. Itt lehet gyakorolni az angol nyelvű társalgást, új és nagyszerű emberekkel találkozhatsz, megismerhetsz új élettörténeteket és nem utolsó sorban tanácsot és információkat kaphatsz arról, hogy mit és hogyan csinálj ebben a varázslatos országban. Ezek a találkozók mindig vagy egy brit tulajdonos kocsmájában vagy épp egy nagy plaza-ban történnek, ahol „steril európai körülményeket” teremtve akár el is felejtheted erre az időre, hogy hol is vagy.
Ellátogattunk a Market Village nevű helyre, ami kettős érzést ad a turistának. Egy légkondicionált épület komplexum piaci hangulatot idézve. Mesterséges vásárcsarnok, ahol mindent megkapsz de nincs meleg, tömeg és akkora zaj, nincsenek tipikus piaci szagok és fények. Szóval ilyen sznob piac. Kaphatsz itt ruhát, gyümölcsöt, telefont, bármit, de ami érdekes még kicsi állatokat is ruhába öltöztetve, ezzel növelve a vásárlási hajlandóságot. Ez a hely nem a szívünk csücske mert mi a „legalja” életszerű thai piacokat részesítjük előnyben, ahol keveredik a hal és a vaníliaöntet illata, ahol a kisgyerek alszik a stand hátuljában dolgozó szülei mellett, ahol mosolygós beszélgetés után végül az első kimondott ár feléért veszed meg vágyott árut, ahol ha véletlen szemkontaktusba kerülsz egy emberrel – legyen az helyi vagy külföldi – elmosolyodtok, ahol nem löknek odébb ha egyszerre érkeztek egy helyre, hanem te is és ő is odébb lép helyed adva, ahol a szabadtéri kifőzdében 2 méteres perzselő tűzláng csap fel a serpenyő alól, felmelegítve az amúgy is gőzös, forró levegőt, ahol ha a vásárlás végeztével vevő és árus egyszerre köszöni meg a nyélbeütött üzletet tenyerüket imaszerűen összerakva homlokukhoz érintve…..
Úgy tervezzük, hogy a maradék időnkben kiruccanunk majd még olyan helyekre, amik távolabb esnek átmeneti otthonunktól, függően attól, hogy mennyi pénzt tudunk elkülöníteni ezekre a költségesebb progamokra. Rengeteg lehetőség van, főként tipikus turistáknak összeállított dolgok, amik most már könnyebben fognak menni, mert bővült a gépparkunk, lassan olyan az itteni kert is mint otthon, tele járművekkel.